Szinte nincsen olyan képzésünk, ahol ne kerülne szóba az „előszerződés„. Ez is egy olyan kifejezés, amit már sokszor kellett, most is kell, de reméljük már nem sokszor kell majd pontosítani. Elsőre nagyon is logikusnak tűnik, és valószínűleg ezért is használják sokan a ‘pre-agreement’-et. Azonban ez egy nem igazán hivatalos megnevezés, éppen ezért jogi dokumentumot nem tanácsos így elnevezni.

Akik már vettek részt nemzetközi tranzakcióban, azok biztosan találkoztak a Term Sheet, Letter of Intent, Memorandum of Understanding vagy a Heads of Terms elnevezésű dokumentumokkal. Noha ezeknek igencsak elterjedt a használata, a mi célunknak mégsem felelnek meg. Még akkor sem, ha mindegyik kifejezés valójában ugyanarra a típusú iratra utal, magyarán ezek egymás szinonimái. Bárhogy is hívjuk őket, ezek egyike sem fedi le a magyar „előszerződés” fogalmát, mert önmagukban nem tartalmazzák azt a kötelezettséget, amit egy magyar előszerződés:  ha az előszerződésben foglalt feltételek teljesülnek, akkor a felek általában kötelesek a későbbi teljes szerződést megkötni. (Ettől függetlenül a felek rendelkezhetnek úgy, hogy egy Term Sheet-be, Letter of Intent-be, stb. belevesznek ilyen feltételt is. De az már egy másik történet.)

 Most, hogy már kiderült, hogy mi minden nem jelenti azt angolul, hogy „előszerződés”, megadjuk a helyes megfejtést: a „preliminary contract” vagy „preliminary agreement” kifejezést kell használni, pl.

…from the day of the conclusion of the contract or of any binding preliminary contract…..

(Forrás: DIRECTIVE 2008/122/EC OF THE EUROPEAN PARLIAMENT AND OF THE COUNCIL of 14 January 2009 on the protection of consumers in respect of certain aspects of timeshare, long-term holiday product, resale and exchange contracts)

 Ezek után a LinkedIn-en feltett kérdésre már mindenki magabiztosan adhatja meg a helyes választ. 😉

 

A legutóbbi bejegyzésünkben megígértük, hogy megosztjuk azoknak a dokumentumoknak a listáját, amiket első körben gyakran mi is fordítóprogramokkal fordítunk, amit utána egy alapos, ún. post-editing / lektorálás követ. Ezeket a dokumentumokat két csoportba osztottuk:

1. amik nem tartalmaznak bizalmas, titkos stb. adatokat, így minden különösebb előkészítés nélkül feltölthetőek a programba; és
2. amikből először törölni kell a bizalmas, titkos stb. adatokat, amiket a fordítás után így vissza kell írni

 Az első csoportba tartoznak pl. a jogszabályok és a nyilvános adatbázisok (pl. a cégjegyzék) adatai, hiszen ezek bárki számára elérhető információk. A jogszabályok esetében egyébként először a Nemzeti Jogszabálytár (www.njt.hu) adatbázisát érdemes megnézni, mert számos dokumentum eleve le van fordítva angolra. Ugyanebbe a csoportba sorolhatóak még a szakfolyóiratokban megjelent cikkek és tanulmányok, valamint a honlapok tartalmai.

 A második csoportba az „előkészítendő és utómunka-igényes” dokumentumokat raktuk, amiket nem tanácsos egy az egyben feltölteni a fordítóprogramok ingyenes verziójába, mert azok nem kezelik bizalmasan a szövegeket. Az ilyen dokumentumokból legalább a személyes adatokat érdemes törölni. Ebbe a csoportba soroljuk a szerződéseket, bírósági iratokat, hatósági engedélyeket vagy akár a cégcsoporton belül váltott leveleket és e-maileket is. 

 Ezek alapján a javaslatunk az, hogy ha egy szöveg tartalmát gyorsan kell megismerni (akár a pontosság rovására), akkor a szükséges előkészületek (így pl. anonimizálás) után  nyugodtan használjuk az ingyenes fordítóprogramokat, de ha pontos fordításra van szükség, akkor a post-editinget, lektorálást mindenképpen bízzuk szakemberre! Főleg azért, mert minél speciálisabb és elvontabb egy szöveg – és a jogi szövegek ide tartoznak –, annál kevésbé lesz pontos a program által készített nyersfordítás.

ChatGPT ide, AI / MI oda, azért ebben még van mit fejlődniük a pusztán algoritmusok által vezérelt szoftvereknek.

 

Mennyire megbízhatóak az ingyenes fordítóprogramok a jogi szövegek esetében?

Rögtön az elején szeretném leszögezni, hogy mi is rendszeresen használunk fordítóprogramokat. Különösen egyet szeretünk, de nagyon, viszont ez a bejegyzés nem a reklámról szól.:) Szerintünk is nehéz manapság meglenni nélkülük, de azért nagyon óvatosan kell bánni velük, főleg, ha jogi szövegekről van szó!

Az egyik legnagyobb probléma az ingyenesen elérhető verzióknál,  hogy nem kezelik bizalmasan az adatokat, hiszen a fejlesztésükhöz és fejlődésükhöz elengedhetetlen a betáplált információ felhasználása.

A másik szempont, hogy még nincsenek teljesen tisztában a szavak és kifejezések speciális jogi jelentéseivel és használataival. Nézzünk is egy gyakorlati példát: egy rövid, de annál tipikusabb jogi angol szót: a ‘whereas‘-t! Hogyan kezelik a fordítóprogramok, különösen, ha egy szerződés preambulum részében szerepel?

Gondolom, nem árulok el nagy titkot, hogy

1. mindegyik program csak a szó első jelentését vette figyelembe, ezért
2. mindegyik belefordította a magyar szövegbe.

Pedig a ‘whereas’ szóval máshogy kellene bánni a preambulumokban. A ‘whereas‘-nek két alapvető jelentése van:

1. Általános angolban is használjuk, ilyenkor lehet a while (míg, amíg), vagy a  since (mivel) szinonímája.
2. Azonban ha egy jogi szakkifejezéseket is tartalmazó szótárban keresünk rá, akkor már ezt is megtaláljuk: in view of the fact that, since, used especially to introduce a preamble‘. Forrás: <https://www.merriam-webster.com/dictionary/whereas>

Tehát a ‘whereas’ szónak itt csupán figyelemfelkeltő funkciója van, jelzi, hogy jön a preambulum, így hacsak az adott preambulum nyelvileg nem igényli, NEM fordítjuk bele a magyar szövegbe! Természetesen vannak olyan jogi dokumentumok, ahol erre szükség van, ld. pl.  https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN-HU/TXT/?from=EN&uri=CELEX%3A31996L0009&qid=1680613248273), és akkor itt „mivel” a magyar megfelelője, de ez a „mivel” is különleges, jogi szereppel bír. Azonban ez már olyan mérlegelési képességet igényel a fordítótól, amire egy program nem képes.

Akkor most mi a megoldás?

Ha a ‘whereas‘ szó használatáról van szó, akkor az kiváltható a  “This contract is made with reference to the following facts’ fordulattal.

Ha a kérdés a fordítóprogramok használatára vonatkozott, akkor rögtön 3 javaslatunk is van:

1. Mielőtt egy fordítóprogram ingyenes verziójába feltöltünk bármilyen, érzékeny adatokat tartalmazó szöveget, ezeket az adatokat töröljük! „Probléma: nagyon sok idő elmegy az adatok törlésével és visszaírásával.
2. Az elkészült fordítást mindig csak egy nyers verziónak tekintsük, amit még át kell olvasni, javítani, lektorálni kell (post-editing). Különös tekintettel a jogi szakkifejezésekre és fordulatokra. „Kérdés: van elég idő és egyéb erőforrás az alapos post-editingre?
3. Előfizetés egy fordítóprogramra. A jó program drága. És igazán attól lesz jó, hogy mi megtanítjuk azokra a kifejezésekre, amiket használni szoktunk, mivel egyik program sem jön csurig feltöltött, megbízható jogi szakkifejezéseket tartalmazó szótárral, hiszen ezekk nem szótárprogramok. Viszont nagyon okosak és összetett a működésük, így külön tanfolyamokon szokták tanítani a kezelésüket, hogy valóban megérjék az árukat. „Kérdés: van elég idő és egyéb erőforrás a beszerzésére és működtetésére? Valóban megéri az árát egy gyakorló jogásznak? Válasz: Hát, nem biztos…

Akkor hogyan tovább? Merjük vagy ne merjük használni a G… T…-t, a D….-t és társait? Ez egy összetett kérdés, amire egy egy következő bejegyzésünkben  válaszolunk majd, megmutatva azt, hogy mi mire használnánk a fordítóprogramok ingyenes verzióit.