A legutóbbi bejegyzésünkben megígértük, hogy megosztjuk azoknak a dokumentumoknak a listáját, amiket első körben gyakran mi is fordítóprogramokkal fordítunk, amit utána egy alapos, ún. post-editing / lektorálás követ. Ezeket a dokumentumokat két csoportba osztottuk:

1. amik nem tartalmaznak bizalmas, titkos stb. adatokat, így minden különösebb előkészítés nélkül feltölthetőek a programba; és
2. amikből először törölni kell a bizalmas, titkos stb. adatokat, amiket a fordítás után így vissza kell írni

 Az első csoportba tartoznak pl. a jogszabályok és a nyilvános adatbázisok (pl. a cégjegyzék) adatai, hiszen ezek bárki számára elérhető információk. A jogszabályok esetében egyébként először a Nemzeti Jogszabálytár (www.njt.hu) adatbázisát érdemes megnézni, mert számos dokumentum eleve le van fordítva angolra. Ugyanebbe a csoportba sorolhatóak még a szakfolyóiratokban megjelent cikkek és tanulmányok, valamint a honlapok tartalmai.

 A második csoportba az „előkészítendő és utómunka-igényes” dokumentumokat raktuk, amiket nem tanácsos egy az egyben feltölteni a fordítóprogramok ingyenes verziójába, mert azok nem kezelik bizalmasan a szövegeket. Az ilyen dokumentumokból legalább a személyes adatokat érdemes törölni. Ebbe a csoportba soroljuk a szerződéseket, bírósági iratokat, hatósági engedélyeket vagy akár a cégcsoporton belül váltott leveleket és e-maileket is. 

 Ezek alapján a javaslatunk az, hogy ha egy szöveg tartalmát gyorsan kell megismerni (akár a pontosság rovására), akkor a szükséges előkészületek (így pl. anonimizálás) után  nyugodtan használjuk az ingyenes fordítóprogramokat, de ha pontos fordításra van szükség, akkor a post-editinget, lektorálást mindenképpen bízzuk szakemberre! Főleg azért, mert minél speciálisabb és elvontabb egy szöveg – és a jogi szövegek ide tartoznak –, annál kevésbé lesz pontos a program által készített nyersfordítás.

ChatGPT ide, AI / MI oda, azért ebben még van mit fejlődniük a pusztán algoritmusok által vezérelt szoftvereknek.