Reméljük, hogy minden kedves olvasónknak kellemesen telt a nyár, és még sikerül kihasználni az utolsó meleg, napsütéses napokat. Mi is visszatértünk a rövid, de intenzív pihenésből és újult erővel vetjük bele magunkat a blogolásba. Az első bejegyzésünk még kapcsolódik a nyaraláshoz és a nyári szállásokhoz, ami meglepő kijelentés lehet, a cím alapján. 

De kezdjük az elején! Bizonyára többen most próbálták ki vagy ismét úgy döntöttek, hogy a magánszállások új fajtáját választják, amiket szinte csak az Interneten hirdetnek (pl. Air……, boo……com, stb.) Ezeket a felhasználók legtöbbször a hirdetési felület alapján ismerik, de a tulajdonosok szemszögéből van egy másik összefoglaló nevük is: buy-to-let property.  Nos, ez egy újabb beszédes jogi angol kifejezés, ami pontosan jelöli, hogy olyan ingatlanról van szó, amit a tulajdonosa abból a célból vett, hogy bérlőknek kiadja, és aminek különösen nyáron van nagy keletje. A különböző fajta buy-to-let ingatlanok bemutatása itt található: http://newworldpropertyinvestment.com/investors-guides/different-forms-buy-let-property/

Ez a típusú vállalkozás olyan népszerű manapság az Egyesült Királyságban, hogy külön buy-to-let mortgage-t vagy landlord mortgage-t, vagyis olyan jelzálogkölcsönt  is lehet kérni a bankoktól, aminek a fedezete a kiadásra megvett ingatlan, a törlesztőrészleteket pedig a bérleti díjból fizeti a tulajdonos.

És erről a témáról eszembe is jutott egy dal, aminek két sora így szól:

„The landlord say your rent is late
He may have to litigate„

De vajon melyik lehet ez a dal?

A megoldás itt található: https://www.youtube.com/watch?v=d-diB65scQU

Jó zenehallgatást!

(Szerző: Horváth Judit)

„Múlt héten már kerestelek, hogy van az angolul, hogy ’nyeles telek’?” – merült fel a kérdés „Ingatlanjog angolul”-tanfolyamunkon, mi pedig utánajártunk.

A magyar jog szerint a nyúlványos (nyeles) telek „a telekfelosztás során keletkező olyan telektömbön belüli telek, amely csak – a ki- és bejárásra, valamint a közművek elhelyezésére alkalmas – nyélszerű résszel kapcsolódik a köz- vagy magánúthoz” (ld. a telekalakításról szóló 85/2000. (XI. 8.) FVM rendelet 2. § a) pontját).

’Great minds think alike’ – tartja a mondás, és ez most is igaz: az angolszász gondolkodás ugyanis a magyar megoldásra emlékeztető módon közelíti meg a kérdést, a szóban forgó telekformát egy nyeles zászlóhoz hasonlítva. Így tehát a nyeles telek angol neve flag lot, ahogy az pl. ebben a portlandi telekalakítási tájékoztatóban is látható:
https://www.portlandoregon.gov/bds/article/72524

Akinek rövid kis cikkünk alapján megtetszett a ’flag lot’ és szeretne egyet otthonra, annak mi más zenei aláfestést is ajánlhatnánk a kialakításához, mint a 2010-es labdarúgó-világbajnokságról már jól ismert dalt: https://www.youtube.com/watch?v=WTJSt4wP2ME

(Szerző: dr. Szabó Zoltán)

Gardening leave, avagy kertész leszek…

Egy kedves tanítványunk Munkajog angolul képzésünkön érdeklődött a minap, hogy mit takar a munkajogban a ’garden(ing) leave’-kifejezés. Bármennyire is forgatjuk a munka törvénykönyvét, nem találkozunk sem „kertészkedési szabadság”-gal, sem pl. „paprikaszedési munkaidő-kedvezmény”-nyel, és a gyakorlatban is furán hatna, hogy „Bocs, főnök, ma lelépek délben, várnak otthon a karalábék.”.

Az angol megközelítés szerint (is) a munkáltatónak érdekében állhat, hogy a munkavállalót a felmondás közlését követően – de még a munkaviszony fennállása, a felmondási idő alatt – távol tartsa a munkahelyétől („inkább maradjon otthon kertészkedni”), megelőzve így, hogy a távozó munkavállaló bizalmas adatokhoz jusson, elcsábítsa az ügyfeleket stb. Erre figyelemmel a ’garden(ing) leave’ a magyar munkajogban is ismert „felmentési idő”-vel (Mt. 70. §) rokon.

Kérdés volt továbbá, hogy a ’garden(ing) leave’ megfeleltethető-e az Mt. szerinti állásidőnek (Mt. 146. §) vagy versenytilalmi megállapodásnak (Mt. 228. §). Álláspontunk szerint nem, tekintettel többek közt arra, hogy az állásidőnek pl. nem feltétele a munkaviszony megszüntetése (a ’garden(ing) leave’-nek igen) és a díjazása is eltér, míg a versenytilalmi megállapodás a munkaviszony megszűnését követő időtartamra (és nem a munkaviszony időtartamára) határoz meg kötelezettségeket.

A formalitás tekintetében felhívjuk a figyelmet, hogy a ’garden(ing) leave’-kifejezés igen informális ill. szakzsargon-jellegű.

Végezetül, ha a munkavállaló elégedetlen a ’garden(ing) leave’-vel, a munkáltató még mindig érvelhet azzal, hogy https://www.youtube.com/watch?v=beKFjPEU_Fw

(Szerző: dr. Szabó Zoltán)

Mostanra elérte az ingerküszöbömet ez a kifejezés is. 🙂  Arra gondolok, hogy már többször belefutottam Szerződések joga angolul órákon (sajnos helytelenül fordítva angolra) a „véleményezem a szerződéseket” kifejezésbe. Pár napja egy szintfelmérő tesztben szerepelt ismét az „I opinionate contracts”. Ekkor döntöttem úgy, hogy akkor szóljon erről is egy bejegyzés!

Ha megnézünk egy- vagy többnyelvű szótárakat (mert a Google Fordítót nem tartjuk egyedül üdvözítő megoldásnak, igaz?), valóban létezik ilyen szó, hogy „opinionate”, ami egyértelműen látható, hogy az „opinion” szóból képzett, azonban azt csak az alapos, szóhasználatot is magyarázó gyűjteményekben lehet megtalálni, hogy igazából mire is kell még figyelni ezzel a szóval kapcsolatban: nos, arra tisztelt hölgyeim és uraim, hogy az „opinionate” bizony leginkább a nagyon határozott, akár előítéletes vélemény, prejudikált álláspont kifejtésére használatos ige. A belőle képzett melléknév, az „opinionated” sem túl pozitív jelző: megrögzött, makacs, nagyképű. Tehát csak óvatosan ezzel a szóval!

De akkor mi a helyes fordítása a fenti mondatnak? Sokszor az egyszerű a legnagyszerűbb. Próbáljunk elszakadni a szótól és szinonimát keresni! Mert miről is van itt szó? Véleményezem, más szóval átnézem, megjegyzésekkel, kommentárokkal látom el az adott szöveget. Innen már látszik, hogy a „revise” ige nagyon megfelelő lesz számunkra. Szóval, a javaslatom: „I revise contracts”.  

Vélemények? 🙂

(Szerző: Horváth Judit)

Hát ezek hogy kerülhettek össze?? Úgy, hogy Micimackó és Malacka volt a legutóbbi órán a tananyag (egy része). Gondolom, még mindig nem jutottál közelebb a megoldáshoz. 🙂 Hiszen sem az óra késői időpontja, sem a résztvevők (nem is annyira) zsenge kora nem indokolja a két mesehős megjelenését a jogi angol kurzuson. Segítek: az igazi magyarázat a tankönyvben keresendő.

 Az órán egy olyan mondattal is foglalkoztunk, amiben a “trespass” szó szerepelt. Ennek az egyik alakját, a “trespass to land”, sokan ismerik. Azt jelenti, hogy birtokháborítás. Ezért sok helyen ki is írják a kerítésre azt, hogy “No trespassers” vagy “No trespassing”. Tehát, “Tilos az átjárás”. Vagy egyesek, mint Malacka (alias Piglet), egy olyan helyen élnek, ahová ez van kiírva:

vagyis “TRESPASSERS W” (Tilos az á) , ami annak a kicsit viharvert verziója, hogy “Trespassers will be prosecuted”. Viszont ez sajnos egy un. misnomer (hibás elnevezés), bármennyire is jól hangzik. Miért is? Azért, mert a trespass, az egyun. “tort“,vagyis szerződésen kívüli károkozás. Mint ilyen, nem büntetőjogi kategória, tehát nem is lehet “prosecuted”, vagyis vád alá helyezni azt, aki elköveti.

Malacka ezt sokkal frappánsabban magyarázza meg: “When Christopher Robin asked the Piglet what it meant, he said it was his grandfather’s name, and had been in the family for a long time.” 🙂

+ 1 kérdés: hogy lenne helyesen akkor a mondat? “Trespassers will be …”

(Szerző: Horváth Judit)