EU Blocks Merger of Steelmaking Units of Tata, Thyssenkrupp

Commission says companies failed to address competition concerns

By 

Valentina Pop

Updated June 11, 2019 8:01 a.m. ET

BRUSSELS—The European Union’s antitrust enforcer on Tuesday blocked the planned merger of the European steel businesses of India’s Tata SteelLtd. and Germany’sThyssenkrupp AG, saying the resulting company would have reduced competition in the supply of special steel for the car and packaging industries. 

Competition commissioner Margrethe Vestager said the two companies failed to propose sufficient remedies to address the EU’s concerns. “We prohibited the merger to avoid serious harm to European industrial customers and consumers,” Ms. Vestager said.  The planned merger, announced in 2017, would have created Europe’s second-largest steel producer after ArcelorMittal SA .

The blocked merger marks another defeat for executives and politicians who have been pushing for the formation of more European giants to counter competition from the U.S. and China.

Ms. Vestager dismissed criticism about her blocking the merger of European companies able to compete globally. She said that over the past 10 years, only 10 mergers were blocked, while 3,000 were approved. The commission last year allowed ArcelorMittal to buy Italy’s Ilva, Europe’s largest steel plant, after the companies offered sufficient concessions to allay the commission’s concerns, she said. 

In February, the European Commission, the antitrust body, stopped plans to merge the train-making operations of Germany’s Siemens AG with France’s Alstom SA, a deal the companies said was necessary to be able to compete in the future with Chinese rail giant CRRC Corp., the world’s largest rail supplier. The European Commission said the Franco-German merger would have harmed competition in the markets for high-speed trains and signaling systems.

The expected negative decision by the commission to create a second European steel giant was one of the main reasons that forced Thyssenkrupp to abandon a plan to split itself into two companies. Instead, the German company said it would pursue an initial public offering of its elevators business and be open for partnerships of its industrial operations.

Forrás: https://www.wsj.com/articles/eu-blocks-merger-of-steelmaking-units-of-tata-thyssenkrupp-11560251203?reflink=share_mobilewebshare

V O C A B U L A R Y

fail to address concerns – elmulasztja fogalkozni / kezelni az aggályokat

block the planned merger of – megakadályozza a tervezett összeolvadását

resulting company – a létrejött vállalat

reduce competition – visszafogja / mérsékli a versenyt

propose sufficient remedies – megfelelő / elégséges (jog)orvoslatot javasol

counter competition – ellenáll a versenynek

dismiss criticism about – lesöpri a kritikát valamivel kapcsolatban

offer sufficient concessions – megfelelő / elégséges engedményeket tesz

allay the commission’s concerns – csökkenti / enyhíti a bizottság aggodalmait

harm competition – (meg)sérti a versenyt

abandon a plan – felhagy egy tervvel

split itself into two companies – két társaságra osztotja fel magát

pursue an initial public offering (IPO) – folytatja az első nyilvános tőzsdei bevezetést

A vállalkozási és megbízási szerződések  gyakori melléklete az ütemterv. Mi is egy ilyen fordítással bíbelődtünk, amikor O. rákérdezett, hogy mi lenne a helyes fordítása az ütemternek angolul. Ő a step plan kifejezést találta rá, de nem biztos abban, hogy ez lenne a helyes fordítás.

A válaszom az,  hogy igen is, meg nem is. A step plan lehet egy olyan ütemterv, amikor egy folyamat egymásra épülő lépéseiről beszélünk, ahol a sorrend kiemelten fontos pl. egy készség vagy ismeret elsajátítása vagy egy projekt megvalósítása esetében.

Ezzel szemben vannak olyan ütemtervek, amik csak a határidőket rögzítik, pl. hogy egy hitel visszafizetésekor milyen összeget és mikor kell megfizetni, de ezeknek a sorrendje adott esetben meg is változtathatóak, a végeredmény szempontjából lényegtelen az, hogy ezek hogyan követik egymást. Az ilyen ütemtervet inkább schedule-nak fordítjuk, ld. payment schedule, filming schedule.

Annak mindenki örül, ha megelőzi az ütemtervet, vagyis I’m ahead of schedule, vagy We’re running ahead of schedule. De sajnos néha megtörténik, hogy nem tudjuk tartani az ütemtervet, ilyenkor azt mondjuk, hogy We’re  behind schedule, vagy We’re starting to slip behind schedule.

Gondolom, mondanom sem kell, hogy én most nagyon igyekeztem, hogy ez a bejegyzés pont időben készüljön el.:)

Boris Johnson has been summoned to court to face accusations of misconduct in public office over comments made in the run-up to the EU referendum.

The ruling follows a crowdfunded move to launch a private prosecution of the MP, who is currently the frontrunner in the Tory leadership contest.

Johnson lied and engaged in criminal conduct when he repeatedly claimed during the 2016 EU referendum campaign that the UK sent £350m a week to Brussels, lawyers for a 29-year-old businessman who launched the prosecution bid told Westminster magistrates court last week.

A legal team assembled by Marcus Ball, who has accused the former foreign secretary of misconduct in public office and raised more than £400,000 to finance the prosecution, laid out their case in front of the district judge, Margot Coleman.

The case concerned the “now infamous claim” by Johnson about the £350m, according to Lewis Power QC, who said the case was not about preventing or delaying Brexit.

Coleman ruled today: “The allegations which have been made are unproven accusations and I do not make any findings of fact. Having considered all the relevant factors I am satisfied that this is a proper case to issue the summons as requested for the three offences as drafted. The charges are indictable only.

“This means the proposed defendant will be required to attend this court for a preliminary hearing, and the case will then be sent to the crown court for trial. The charges can only be dealt with in the crown court.”

The next hearing at Westminster Magistrates Court is expected to take place within three or four weeks time and will be a purely administrative one but Johnson will have to attend. He and his legal team will be asked if he intends to contest the case.

It would then be sent to a Crown Court, probably Southwark, where it would be listed for a preliminary hearing. It is at this point that Johnson’s team would be expected to seek to have the case dismissed.

A full trial, which would take place in front of a jury, would not be expected to take place for another six months, by which time Johnson could well be Prime Minister.

Acting for Johnson, Adrian Darbishire QC, told the court last week that the application by Ball had been brought for political purposes and was a “political stunt”.

“Its true purpose is not that it should succeed, but that it should be made at all. And made with as much public fanfare as the prosecution can engender,” he said. “The application represents an attempt, for the first time in English legal history, to employ the criminal law to regulate the content and quality of political debate. That is self-evidently not the function of the criminal law.”

However, in her ruling on Wednesday, the judge said she was satisfied that there was a prima facie case for the allegation that there had been an abuse of the public’s trust in a holder of office.

She referred to statements provided by Ball’s team from members of the public that addressed the impact that “the apparent lie” had on them. She also cited the contention by Power that “there will seldom be a more serious misconduct allegation against a member of parliament or mayor than to lie repeatedly to the voting public on a national and international platform, in order to win your desired outcome”.

A central plank of the case put forward by Ball’s team is that Johnson, as an MP and Mayor of London, “lied and misled” the public about the cost of EU membership and used the “platforms and opportunities offered to him by virtue of his public office.”

Coleman’s ruling noted the fact that, as Mayor, Johnson signed off several letters in that capacity when expressing his views on Brexit. His then chief of staff, Ed Lister, was also said to have informed the mayor’s staff that it was “official mayoral policy” to support the case for leaving the EU.

“A policy being deemed official, and therefore of the office, would make any campaigning thereafter by the proposed defendant official and pursuant to his office,” the ruling stated.

The offence of misconduct in public office carries a maximum sentence of life imprisonment, according to the Crown Prosecution Service website.

Kivágás forrása:

https://www.theguardian.com/politics/2019/may/29/boris-johnson-appear-court-eu-referendum-misconduct-claims?CMP=fb_gu&utm_medium=Social&utm_source=Facebook&fbclid=IwAR27fFfZn9O6mAtMUsXlF1pQ7j9_WO3y60z9opJvc3YfpfzL-DzjuAfuTd8#Echobox=1559124174

V O C A B U L A R Y

be summoned to court – beidézték a bíróságra

accusation of misconduct in public office – súlyos hivatali mulasztás vádja

launch a private prosecution – magánvádas eljárást indít

engage in criminal conduct – jogellenes magatartást tanúsított

The legal team laid out their case in front of the judge. – A jogászok a bíró elé tárták az ügyet.

allegation – állítás (ami még nem nyert bizonyítást)

issue the summons – idézést bocsát ki

The charges are indictable only. – A vádakat csak vádemeléssel lehet tárgyalni (nem gyorsított eljárás során).

preliminary hearing – előzetes meghallgatás

contest the case – vitatja az ügyet / határozatot / beadványt

seek to have the case dismissed – kéri, hogy a vádat ejtse a bíróság / utasítsa el a keresetet

employ the criminal law to regulate the abuse of the public’s trust in a holder of office – a büntetőjogot alkalmazza / használja arra, hogy szabályozza a köztisztviselők hivatali visszaélését a beléjük vetett közbizalommal

The offence of misconduct in public office carries a maximum sentence of life imprisonment. – A hivatali visszaélés bűntette legfeljebb életfogytig tartó börtönbüntetéssel büntethető / súlytható.

Amikor „Szerződések joga angolul”-tanfolyamainkon a „Ki kicsoda a szerződésekben?” kérdéskörét vizsgáljuk, mindig felmerül a kérdés: ki a ‘customer’ és ki a ‘consumer’? Ismerkedjünk hát meg a két jóképű idegennel!

A ‘customer’ viszonylag általános jelentéssel bír, lehet pl. „vevő”, „megrendelő”, „ügyfél”, a szövegkörnyezettől függően. A kifejezés mind természetes személyre, mind jogi személyre (pl. B2B – business-to-business – ügyletek esetén) használható, valamint az sem feltétel, hogy az adott személy a vásárolt dolgot, szolgáltatást saját szükségletei kielégítésére vegye igénybe (előfordulhat például, hogy a dolgot kifejezetten azzal a céllal vásárolja, hogy azt az üzleti tevékenysége körében továbbértékesítse.)

Nagyon vigyázzunk azonban, nehogy akaratunk ellenére „jelmezkészítőt” írjunk – egy korábbi cikkünkben (http://linguajuris.blog.hu/2017/01/14/customer_vs_costumer) kitértünk rá, mire kell odafigyelnünk.

A ‘consumer’ jelentése a fentiekhez képest szűkebb: ő a „fogyasztó”, azaz „a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy” (Ptk. 8:1. § (1) bek. 3. pont). Mint láthatjuk, jogi személyre nem használható ez a fogalom, továbbá az is lényeges, hogy az adott személy a dolgot, szolgáltatást nem üzleti célból, hanem pl. saját szükségletei kielégítésére vásárolja, veszi igénybe. Apró gyakorlati tipp: könnyebben meg tudjuk különböztetni a ‘customer’-t és a ‘consumer’-t, ha megtanuljuk, hogy a „fogyasztóvédelem” angolul ‘consumer protection’.

Reméljük, fogyaszthatónak találták rövid cikkünket és továbbra is vevők a jogi szaknyelvi érdekességekre.

(Szerző: dr. Szabó Zoltán)

Korábbi, a közös jogkezelésről szóló cikkünk megjelenése után egyik kiváló, szellemi alkotások jogára szakosodott tanítványunk arra hívta fel a figyelmünket, hogy a szomszédos jogok terminológiája a gyakorlatban legalább olyan gazdag, mint a rét, ahol a sorozatbeli szomszédok éltek.

Mind a gyakorlatban, mind egyes EU-jogforrásokban (ld. pl. az Európai Parlament és a Tanács az adatbázisok jogi védelméről szóló 96/9/EK irányelvét) a korábban hivatkozott irányelvtől eltérően, tágabb értelemben használják a ‘related rights’ fogalmát: nem a szomszédos, hanem a „kapcsolódó jogokat” fejezik ki vele. E jogok köre a szomszédos jogoknál tágabb, az előadóművészek, hangfelvétel-előállítók stb. védelmén túl magában foglalja az adatbázisok sui generis védelmét is. A „szomszédos jogok” kifejezésére ilyen esetben kiválóan használható a ‘neighbouring rights’, mint azt pl. az Európai Parlament és a Tanács a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelvében is láthatjuk.

A terminológia gazdagságát mutatja, hogy az Egyesült Államokban a ‘related rights’ és a ‘neighbouring rights’ szinonimák is lehetnek, mint azt a híres jogi szótárban, a Black’s Law Dictionary-ben (Ninth Edition, p. 1137.) láthatjuk.

Reméljük, olvasóink örömmel fogadták a szerzői joggal szomszédos és kapcsolódó kifejezéseket. 🙂

(Szerző: dr. Szabó Zoltán. Köszönjük dr. Legeza Dénes szakmai észrevételeit és javaslatait.)

Források:

96/9/EK irányelv:

https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU-EN/TXT/?qid=1534492717449&uri=CELEX:31996L0009&from=HU

2006/123/EK irányelv:

https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU-EN/TXT/?qid=1534492396803&uri=CELEX:32006L0123&from=EN