Mostanában több nagy nemzetközi tranzakcióval foglalkozó ügyvédi irodának nyújtottunk jogi szaknyelvi támogatást. Az egyik ilyen ügylet apropóján merült fel a kérdés, hogy mi az a „dry closing” és a „wet closing”?

A „dry /wet closing” kifejezések eredete az angolszász jogrendszerekben gyökerezik,  különösen az ingatlanjogban és a hitelezési gyakorlatban. A „dry” és a „wet” (száraz és nedves) kifejezések abból a hagyományból erednek, hogy amikor egy ügylet során aláírják a dokumentumokat, akkor a toll tintája vagy „száraz” vagy „nedves” lehet attól függően, hogy az aláírást követően azonnal végbemegy-e a pénzügyi tranzakció. Ezek alapján nem meglepő, hogy a

• „Wet closing”: azonnali fizetést jelent, vagyis az ügylet zárásakor a pénzügyi tranzakciók (például a hitel folyósítása) azonnal végbemennek, „még nedves a tinta”, vagyis az aláírások után rögtön teljesülnek a fizetési kötelezettségek.
• „Dry closing”: ezzel szemben a „dry” azt jelenti, hogy az aláírt dokumentumok alapján az ügylet formálisan lezárul, de a pénzügyi tranzakciók későbbre tolódnak, ami többek között abból is adódhat, hogy a finanszírozás valamilyen feltételhez kötött (például a hitelezőnek még el kell bírálni a hitelkérelmet). Eredetileg az „aláírás utáni száraz tintát” jelezte, utalva arra, hogy bár a dokumentumok jogilag lezártnak tekinthetők, a pénzügyi részek késlekednek.

Mielőtt ezen a bejegyzésen megszáradt volna a tinta, már azon merengtem, hogy vajon hogyan fognak megváltozni ezek a kifejezések a digitális aláírások korában?

Szeretném megköszönni dr. Takács Évának, hogy felhívta a figyelmemet ezekre a kifejezésekre.

#jogiszaknyelvigubancok #jogozzukki