Angolszász szerződéseket olvasva gyakran találkozhatunk titokzatosan szűkszavú ’time (is) of the essence’-kikötésekkel, pl:

 ’9.4 Time of the Essence. The parties acknowledge that time is of the essence in the performance of their obligations under this Agreement.’(idézet egy delaware-i jog szerinti vállalkozási szerződésből) ’

 10. c) Time is of the essence of this Agreement and each provision hereof.’ (idézet egy arizonai jog szerinti munkaszerződésből)

 Több hallgatónkban felmerült a kérdés, hogy ezek a klauzulák tényleges jogi tartalommal bírnak-e vagy csak hagyományos formalitások, esetleg arról van-e csupán szó, hogy a mókás kedvű okiratszerkesztő különféle köztudomású tényeket (pl. „Az idő fontos.”; „A Föld a Nap körül kering.”; „Jogi angolt tanulni jó.”) hintett el a szerződés szövegében.  

 A helyes válasz az első, a rövid klauzula nagyon is komoly tartalommal bír. Az angolszász megközelítés szerint a szerződő felek a ’time (is) of the essence’-kikötéssel állapodnak meg abban, hogy a határidő(k) be nem tartása, a késedelem lényeges szerződésszegésnek (fundamental/material breach) minősül, amire tekintettel a nem szerződésszegő fél a szerződést egyoldalú jognyilatkozattal megszüntetheti. (Lényegesnek nem minősülő szerződésszegés – minor breach – főszabály szerint erre nem jogosít, legfeljebb kártérítés követelésére.)  

 A rend kedvéért megjegyezzük, hogy a ’time is of the essence’ nem csupán szerződésekben fordulhat elő: a formális angol nyelvben esetenként így fejezik ki, hogy valami kifejezetten sürgős.  

 Reméljük, ezzel a kis összefoglalóval sikerült rávilágítanunk a kifejezés és a klauzula főbb vonásaira – a következő dalt pedig azoknak küldjük, akik megkedvelték a ’time (is) of the essence’-klauzulát: https://www.youtube.com/watch?v=gpUgUL73tGE

 (Szerző: dr. Szabó Zoltán)