Semmi nem tart örökké, így a munkaviszony sem – „Munkajog angolul”-tanfolyamunkon ezért természetesen kitérünk a munkaviszony megszűnésének és megszüntetésének nyelvezetére is.

Egyik kiváló munkajogász tanítványunk érdekes kérdést tett fel e körben: autentikus angol forrásokban többször találkozott már a ‘constructive dismissal’ fogalmával, de semmi ötlete nem volt arra, mit is jelenthet ez. Tudunk mondani rá valami konstruktívat?

A ‘dismissal’ egyik, sokak által ismert jelentése: „munkáltatói felmondás”. A ‘constructive’ melléknév megfejtése azonban már nagyobb kihívás: ez a szó a ’to construe’-igével függ össze, melynek jelentése „értelmez” (lényegében a ‘to interpret’ szinonimája). De mit kell „munkáltatói felmondásként értelmezni”?

A gyakorlatban előfordulhat, hogy a munkáltató nem tartja be a jog- és játékszabályokat, pl. jogszabály által meg nem engedett módon, egyoldalúan módosítja a munkaszerződést, vagy olyannyira megnehezíti a munkavállaló helyzetét, megkeseríti életét, hogy a munkaszerződés szerinti munkavégzés lényegében lehetetlenné válik. Vajon mit tehet a kétségkívül kiszolgáltatott helyzetben levő munkavállaló?

A magyar jogban egyoldalú munkaszerződés-módosítás esetén lehetőség van keresetindításra (Mt. 287. § (1) bek. a) pont), a legsúlyosabb munkáltatói magatartások esetén pedig munkavállalói azonnali hatályú felmondásra (Mt. 78. §). Az angolszász államokban hasonló szerepet tölt be a ‘constructive dismissal’ jogintézménye. Amennyiben a munkavállaló azért mond fel, mert a munkaviszony fenntartása a munkáltató valamilyen magatartása (pl. egyoldalú munkaszerződés-módosítása vagy lényeges szerződésszegése) következtében lehetetlenné vált (a brit gyakorlat ide sorolja pl. a munkabér kifizetésének elmaradását, a zaklatást stb.), úgy ezt az angolszász megközelítés nem munkavállalói, hanem munkáltatói felmondásként értelmezi, a munkavállaló számára pedig jogorvoslatot, keresetindítási jogot biztosít.

A ‘constructive’ szó fent ismertetett jelentése egyébként más jogi szakkifejezésekben is előfordul… de ez már egy másik cikk témája lesz. 🙂

(Szerző: dr. Szabó Zoltán)